Szemész vagy optikus által végzett látásvizsgálat?

Ennélfogva fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük, változott-e a látásunk. Előfordulhat, hogy hunyorítanunk kell vezetés vagy tévénézés közben, vagy nehezünkre esik elolvasni az élelmiszer-jelöléseket a boltban. Ezenkívül tenziós fejfájást tapasztalhatunk a nap folyamán, és fájdalmat érezhetünk a nyakizmainkban. Ez arra utalhat, hogy feszültség uralkodik a testünkben, mivel nem látunk megfelelően.

Online látásvizsgálat

Az online látásvizsgálattal felmérheti, hogy jól lát-e.
 >>> Itt végezheti el a vizsgálatot <<<

Böngésző támogatás: Chrome, Safari, Firefox és Edge 

Optikus vagy szemész által végzett látásvizsgálat?

Az optikus és a szemész által végzett látásvizsgálat között röviden az a különbség, hogy a szemész a szemünk egészségére összpontosít, míg az optikus a látásunk optimális működésére koncentrál. Ha úgy érzi, hogy nem optimális a látása, első lépésként konzultálhat egy optikussal. Ha az optikus nem tud segíteni szemüveg vagy kontaktlencse felírásával, minden esetben érdemes szemészt felkeresnie.

Az optikus és a szemész egyaránt azzal kezdi majd a vizsgálatot, hogy egy úgynevezett autorefraktorral megméri a szeme látáserősségét.

Az optikus

Az optikus segíthet eldönteni, hogy szüksége van-e szemüvegre vagy kontaktlencsére, és ha igen, milyen típusúra. Számos optikus kínál ingyenes látásvizsgálatot. Mások díjat számíthatnak fel érte, amelyet sok esetben levonnak a szemüveg árából, ha a vizsgálat után vásárol is.

A szemvizsgálathoz általában előzetes időpontfoglalásra van szükség, ami többnyire online is elvégezhető. Az optikus a szemvizsgálat előtt megkérdezi, hogy milyen problémákat tapasztal a látásával, és mit vár a látogatástól. Ezt követően kezdetét veszi a tényleges látásvizsgálat, és az optikus meghatározza, mennyire lát élesen, várhatóan mennyire lát majd jól, és milyen erősségű szemüvegre lesz szüksége.

Optikus által végzett látásvizsgálat

Az optikus egy úgynevezett decimális látásvizsgáló táblával méri fel a beteg látását. A táblán különböző sorokban elrendezett számok és betűk szerepelnek. Felül vannak a legnagyobb méretű betűk és számok, alul pedig a legkisebbek. A beteg egy foropter nevű eszközön keresztül nézi a táblát, amely felméri a látás élességét, azonosítja az esetleges asztigmatizmust, és különféle lencsék segítségével segít eldönteni, hogy rövid- vagy távollátásban szenved-e az illető. Az optikus emellett megméri a pupillák közötti távolságot, hogy lássa, hol kell elhelyezni a szemüveglencséket a keretben. Az optikus szükség esetén további vizsgálatokat végez, és ha olyan problémára lesz figyelmes, amelyben nem tud segíteni, azt ajánlja a betegnek, hogy forduljon szemészhez.

A szemész

A szemésznél tett látogatás szabályai attól függnek, hogy melyik országban élünk. Egyes országokban fizetni kell a szemészeti konzultációért. Másutt ez részét képezi az állami egészségügyi rendszernek. A szemészeti konzultáció egy vagy több látástesztet- és vizsgálatot foglal magában, akár ingyenes, akár fizetni kell érte.

Különböző, szemész által végzett látásvizsgálatok

Látásélesség és látómező

A szemészek látásvizsgáló tábla segítségével mérik a látásélességet, más néven visust vagy központi látást. A látásélesség nem ugyanaz, mint a látáserősség, és a csökkent látásélesség nem feltétlenül jelenti azt, hogy szemüvegre lesz szüksége. A látásélesség csökkenését emellett különböző típusú szembetegségek okozhatják.

A szemész a látásélesség megmérését követően megvizsgálhatja a látómezőt, vagy más néven a periférikus látást, ha valamilyen betegséget sejt a háttérben. Dióhéjban tehát a központi látásunkat használjuk, ha könyvet olvasunk, a periférikus látásunk segítségével pedig anélkül érzékeljük, hogy mi van a könyv mögött, hogy ráfókuszálnánk az adott területre. Más szóval a periférikus látás segítségével a „szemünk sarkából” láthatunk, a központi látásunkkal pedig meg tudjuk tekinteni a részleteket.  A szemész megnézi, mennyire tudjuk követni az ujját vagy például egy tollat anélkül, hogy megmozdítanánk a szemünket. A szemész bizonyos esetekben speciális eszközt használ a vizsgálathoz.

Réslámpás vizsgálat

A réslámpa egy mikroszkóp, amely egy forgatható, rés alakú fényforrással van ellátva. A szemész a réslámpa segítségével megvizsgálhatja a nyálkahártyát, a könnyfilmet, a szaruhártyát, az íriszt és a szemlencsét, valamint az üvegtest elejét. Egy különleges lencsével pedig a szemgolyó belső részét – különösen a retinát – is meg tudja tekinteni.

Folyadéknyomás mérése a szem belsejében

Számos betegség (köztük a zöld hályog) velejárója lehet, hogy a folyadéknyomás (intraokuláris nyomás) megnő a szemben. A szem belsejében kialakult, megnövekedett folyadéknyomás ritkán érezhető, ami a legrosszabb esetben akár a látóideget is károsíthatja, ha nem fedezik fel és kezelik időben.

A szemész kétféleképpen tudja megmérni a szemnyomást: Helyi érzéstelenítést (szemcsepp) követően óvatosan megnyomja a szem szaruhártyáját egy speciális eszközzel, vagy egy tonométerrel levegőt fúj a szaruhártyára, és megméri a szemnyomást. Mindkét módszer fájdalommentes, és csak néhány másodpercet vesz igénybe.

Szemtükrözés

A szemész egy oftalmoszkóp segítségével megvizsgálja a retinát és a látóideget. Az oftalmoszkóp átvilágít a pupillán, így a szemész belelát a szem hátsó részébe. A szemész gyakran erős lencse és réslámpa segítségével vizsgálja meg a szem szerkezetét 3D-ben.

A retina lefényképezése

A retináról többnyire egy szemfenék-fényképezővel készítenek fotókat. Előtte jellemzően szemcsepp segítségével kitágítják a pupillát. A retina felszínének lefényképezése mellett gyakran akár a szem keresztmetszetéről is beolvasható kép egy OCT-szkenner segítségével.

[Evt. ikoner af de forskellige apparater]